Rajkó Zenekar

Zenekari biográfia:

Rajkó Művészegyüttes - ismertető
A Rajkó Művészegyüttes név egyet jelent a magyar népi-, verbunkos- és a cigány kultúra ötvözéséből létrejött sajátosan magyar cigányzenével, ezzel a világsikert elért műfajjal, annak őrzésével és továbbfejlesztésével. Zenészeink nagyrészt olyan dinasztiák sarjai, amelyek az elmúlt száz-százötven évben ezzel a műfajjal foglalkoztak, ezt tanulták, őrizték, adták tovább.
A magyar cigányzene – ahogyan a neve is mutatja –magyar és cigány hagyományokat ápol egyszerre. A cigányzenekar összeállítása megegyezik a magyar népi zenekar összetételével: hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom és klarinét – ez nem véletlen, hiszen falvainkban az 1800-as évektől kezdve egy bandában zenéltek a magyar és cigány muzsikusok. Rengeteget tanultak egymástól, ellesték egymás díszítéstechnikáját, improvizációs stílusát. Ebből született meg a verbunkos és a népi cigányzene műfaja. A XIX. századtól vált egyre népszerűbbé a magyar cigányzene, jeles képviselői (zenészek és zeneszerzők) ebben az időszakban Csermák Antal, Lavotta János, Bihari János, Rózsavölgyi Márk – de megihlette a cigányzene Liszt Ferencet, Johannes Brahmsot, és Pablo de Sarasatét is. A repertoáron muzeális értékű darabok is szerepelnek, ezért nemes és egyedülálló feladat ennek a közös tőről fakadó, egzotikus kultúrának az őrzése, ápolása, a hagyományok továbbfejlesztése és átadása az utódoknak.

Rajkó zenekarok a XX. század elejétől léteztek, de a „rajkók” számára a magyar cigányzene formális oktatása csak 1952-ben kezdődött, Farkas Gyula (1921-1990) zenepedagógus, hangszerelő, karmester elképzelései szerint. Célja az volt - és ez meg is valósult - hogy a magyar cigányzenét megőrizze, és a világ színpadain is előadható, show-szerű, folyamatosan megújuló, produkció-sorozattá alakítsa. Ebben a munkában követte őt Mészáros Tivadar (1928-2010). A Rajkó Zenekarhoz a kezdetektől csatlakozott a tánckar. Ebben a formában vált ismertté a Rajkó Művészegyüttes – a zenekarok és a tánckarok komplex folklór műsorokkal járták be a világot. A magyar kultúra utazó nagyköveteiként az összes földrész 109 országában kápráztatták el a közönséget - a világ leghíresebb koncerttermeiben éppúgy, mint a kisvárosokban.
2009. novemberében a Vatikánban, XVI. Benedek pápa tiszteletére és jelenlétében mintegy hetvenezer zarándok előtt léphetett fel a Rajkó Zenekar. Ezt követően a Vatikáni Rádióban adtak mintegy fél órás nagysikerű koncertet, amelyet a 38 szerkesztőség több mint 100 ország hallgatósága számára tett elérhetővé. A bemutatkozást újabb Vatikáni meghívás követte: a cigánypasztoráció európai felelőseinek konferenciáján 2010 március 2-án az ősi római templomban, a Santa Maria in Trastevere bazilikában adtak hatvan perces koncertet és március 3-án Őszentsége nyilvános kihallgatásán a VI. Pál teremben muzsikáltak .
A Rajkó Zenekar tagjai évszázados tudást őriznek. Játékukban olyan erő és sodrás van, ami feltölti a lelket, fölpezsdíti a vért bárhol a világon – és ők tudják, hogyan érhetik el ezt! Ez a tudás az ő örökségük! Ez a zene összekapcsolja legalább azt a két népet, amely közösen alakította ki a magyar cigányzenét; de koncert közben összekapcsol minden embert, aki együtt hallgatja, nézi és élvezi a zenekar előadását, bármilyen nemzethez tartozik is.
A Rajkó Művészegyüttes célja ma az, hogy a közönség minél nagyobb köre megérezze, megtapasztalja a magyar cigány-, és népzene valamint tánc sodrásának élményét, amit elődeink – köztük uralkodók is - száz-százötven éven át olyan nagyra becsültek. A Rajkó Művészegyüttes gazdag repertoárral rendelkezik: 6-8-12-24 fős (vagy ennél is nagyobb) zenekarokat állít ki annak függvényében, hogy milyen alkalomból és milyen tematikával (táncos, zenés-táncos, zenés) kéri a megrendelő, illetve a közönség a programot. Nagy tapasztalatuk van a legkülönbözőbb szintű, rangú, színhelyű, és nemzetiségű rendezvényeken való részvételben. A hagyományos magyar cigányzene, a verbunkos, a keringők, polkák, és az operett világa mellett otthonosan mozognak a klasszikus zene világi és egyházi műfajaiban is– profik ők, a szó legnemesebb értelmében.
Szakmai elismerések:
Eddig a közönség elismerése mellett számos díjjal ismerték el kiemelkedő művészeti tevékenységüket. 2003-ban Kodály Zoltán Díjas lett a Zenekar, amely 2004-ben a Nemzet Ifjúsági Zenekara címet nyerte el, egyben a kulturális miniszter hungaricumnak nyilvánította. A 2006-ban Közéleti Díjas Zenekar tavaly óta a Közép-Magyarországi Regionális Príma Díj büszke tulajdonosa. Prímásaik között többen a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett művészek.

Alakult:	1952
Megye:	Budapest
Város:	Budapest
Web:	www.rajko.hu
Web 2:	www.rajko.hu
Zene:
Fénykép:
Biográfia:
Web:
Regisztrált felhasználók csillagozhatják a profilokat.